Ugrás a tartalomra

Védőnői szolgálat

A védőnői intézmény alapgondolata: az anyát otthonában felkeresni és bizalmát megnyerni, nevelve vezetni csecsemője szoptatása és egészségben való felnevelése érdekében. Ilyen munkára csak melegszívű nő való, ki értékes lelki tulajdonságaihoz még hozzátanulja mindazt, amit higiénés, gyermekápolási és szociális szempontból tudnia szükséges.

Dr. Tauffer Vilmos, 1917

Szeretettel köszöntjük abból az alkalomból, hogy felkereste oldalunkat. Mi is az a Védőnői Szolgálat? Mit csinál a védőnő? Hogyan és hol veheti fel a védőnővel a kapcsolatot? Gyakran hangzik el a kérdés.

Követve a világ informatikai fejlődését, célul tűztük ki, hogy a lehető legjobban igyekezzünk kielégíteni a lakosság újdonságra való igényeit, s ezáltal a tiszalöki Védőnői Szolgálattal kapcsolatos kérdések könnyebb és egyszerűbb hozzáférését.

Múltunk és jelenünk

A védőnői munka kezdetei Magyarországon az 1910-es évekre nyúlnak vissza. Ekkor döntött úgy az állam, hogy beavatkozik a csecsemőhalandóság csökkentéséért vívott harcba. Erre nagy szükség volt, hiszen Magyarország csecsemőhalandósági mutatója az egyik legrosszabb volt Európában.

Felismerték, hogy a negatív folyamat csak egyetlen módon állítható meg, és kimondták, hogy ...Védeni kell az anyát és védeni kell a csecsemőt.

Két egyetemi tanár, dr. Tauffer Vilmos szülész az anyavédelem, dr. Bókay János gyermekorvos pedig a csecsemővédelem gyakorlati megvalósítása érdekében emelte fel a szavát.

Megalakult az Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők védelmére, 1915. június13-án. Névadója és védnöke Stefánia belga királyi hercegnő volt, aki az ügy iránt mindig nagy érdeklődést tanúsított.

Az Országos Stefánia Szövetség Budapesten alakult meg. Innen terjedt a vidék felé, de a hangsúly a budapesti működésen volt, mert a szervezet azt az elvet követte, hogy a sűrűbben lakott területeken nagyobb a hatásfokuk.

A szövetség megállapította, hogy a védelemnek fokozatosan az egész országra ki kell terjednie. Először a leginkább veszélyeztetett helyeket keresve fel, az anya- és csecsemővédelemnek pedig az elméletileg és gyakorlatilag képzett hivatásos védőnőkön kell nyugodnia.

Idézetek az 1915-1917 között íródott megelőző-egészségnevelő programjukból

A tudatlanság a csecsemőnevelés köréből száműzendő az anyák megfelelő tájékoztatása által.

Az anyát otthonába (kell) felkeresni és bizalmát megnyerni, nevelve vezetni csecsemője szoptatása és egészségben való felnevelése érdekében.

Nem a betegség gyógyítása a cél, hanem a tanítás, oktatás mellett elsősorban minden olyan körülmény elhárítása, mely a jövő generációja fejlődését és életképességét károsan befolyásolhatja.

A Stefánia Szövetség propagandatevékenységének két fő iránya volt. Az első csoport az anya és csecsemővédelem jelentőségének ismertetése, a második csoport ehhez kapcsolódva az anya- és csecsemővédelem szakismereteinek fejlesztése minél szélesebb rétegekben. Ennek eszközei az írások, előadások és szemléltetés módszerei voltak. A szemléltetés fontos eszköze volt a plakát, a különböző témájú könyvek, röpcédulák, illetve a Magyar Anyák Naptára.

Az Országos Stefánia Szövetség munkája már az első öt évben is látványosan megmutatkozott, a csecsemőhalandóság jelentősen javult, a fertőző betegségek elleni védelem, a védőoltások elterjesztése jól alakult, a tejkonyhák, az anya- és csecsemővédelmi intézmények megalakultak és hatékonyan működtek.

Azonban sajnos a vidéki, falusi egészségvédelem kiterjesztése a Stefánia Szövetség aktív munkája ellenére az 1920-as évek közepére sem változott jelentősen, pedig az egészségvédelem stabil alapokra helyezésére itt nagyobb hangsúlyt kellet volna fektetni. Ekkor már Johan Béla vezetésével erősen folyt az országos közegészségügyi rendszer átgondolása és kialakítása.

1922-1925-ben Rockefeller-ösztöndíjasként Johan Béla tanulmányozta a közegészségügy intézményeit az USA-ban, majd két évet eltöltve Európa több városában is. Ennek köszönhetően épült fel az Országos Közegészségügyi Intézet 1925-ben, és 1927-től ennek keretein belül szervezték meg - elsőként csak úgynevezett mintajárásokban - a falusi Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálatot, melyekben a zöldkeresztes védőnők az Egészségházakban látták el feladataikat.

Ezek a következők voltak

  1. Anya-csecsemővédelem;
  2. Iskolaegészségügyi munka;
  3. Nemibetegség- és tbc-gondozás;
  4. Szegény betegek otthoni ápolásának megszervezése;
  5. Szociális gondozás.

A felsoroltakon túl fontos feladatuk volt a helyi, társadalmi segítség megnyerése és szervezése.

1933- tól országos szinten is elrendelték a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat egész országra kiterjedő megalakítását.

1927-1940-ig az Országos Stefánia Szövetség illetve a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat párhuzamosan működött, majd 1941. 01. 01-től a Stefánia Szövetség beleolvadt a Zöldkeresztes Szolgálatba, s ezután Általános Egészségvédelmi Szolgálatként látta el az anya- és csecsemővédelmet. Ekkorra törvény született arról is, hogy az egészségvédelemmel kapcsolatos családgondozást a védőnő látja el, s hogy a védőnők állami alkalmazottak.

A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1948-ban megszűnt. A védőnői tevékenységét 1950 után a Népjóléti, majd az Egészségügyi Minisztérium szabályozta. Az integrálódott védőnő munkájának irányítását a körzeti orvos, körzeti gyermekorvos vette át.

Az 1960-as évek végén a családpolitikai intézkedések, továbbá a tudomány fejlődése a védőnői tevékenység jelentőségét fokozta. Ez indokolta, hogy képzésük felsőfokon történjen.

A védőnői képzés 1975-től főiskolai oktatás keretében folyik, melynek célja, hogy megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkezzenek a végzett hallgatók a családközpontú, korszerű védőnői gondozás elvének és gyakorlatának alkalmazásához, különösképpen a nő-, anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelmi területeken otthoni, intézményi és közösségi munkához.

Az egészségügyi alapellátásban dolgozó körzeti védőnők működési feltételeit az illetékes önkormányzat biztosítja, a szakmai felügyeletet pedig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál kinevezett vezető védőnők látják el. Rajtuk kívül védőnők dolgoznak még az oktatási intézményekben (iskolai védőnők), kórházakban (kórházi védőnők), a Családvédelmi Szolgálatban és egyéb helyeken (csecsemőotthon, anyatejgyűjtő állomás, gondozóintézetek).

Tiszalökön a Védőnői Szolgálat elődje az 1920-as években alakult meg Fehérkereszt néven. A Tanácsadó a mostani Hősök terén, majd a Szabadság utcában volt. Jelenlegi helyére az egészségügyi komplexum megépülésekor került 1974-ben.

Városunk védőnői voltak: Kiss Ilona, Deli Béláné, Rácz Sándorné, Varga Lászlóné, Kazup Barnáné.

Munkánkat segítették: Béres Miklósné és Béres Eszter ("Calmette" tüdőgondozóban dolgozó) védőnők.

Hivatásunk

A védőnői munka a prevencióra épülő humánus szemléletű, segítő értékrend alapján végzett családközpontú gondozás, mely az egészség megtartását, fejlesztését szolgálja. Segítik a családokat azokban az életszakaszokban, amikor eldőlhet az egyén életútja, s az egészségben megélt életévek megalapozásra kerülnek.

A védőnői ellátás magas szintű, egészségorientált képzettségével, preventív szemléletével, országos lefedettséggel működik.

A védőnő adott földrajzi területen végzi a gondozást azok körében, akik ott életvitelszerűen tartózkodnak. Elsődlegesen az egészségügyben, továbbá a közoktatási intézményekben és a szociális ellátásban teljesíti feladatait. Jelentős szerepet tölt be a helyi civil és karitatív tevékenységek közvetítésében, összehangolásában, megszervezésében, együttműködik a helyi közigazgatással, az egészségügyi és más szolgáltatásokkal, hatóságokkal, valamint a civil karitatív szervezetekkel.

Tevékenységünk

A védőnői ellátás az alapellátás része, mindenki számára ingyenes szolgáltatás. Két részből áll: területi védőnői és iskolai védőnői ellátásból. Feladatunkat az ellátási területen lakcímmel (állandó vagy ideiglenes) rendelkező személyek gondozásán túl a körzetben jogszerűen tartózkodó azon személyeknél is végezzük, akik az ellátás iránti igényüket bejelentik.

Tevékenységünket egy földrajzilag meghatározott területen végezzük a mindenkor érvényes védőnői utcajegyzék alapján. Munkánkat a védőnői tanácsadóban, az óvodákban és a családok otthonában végezzük. Mivel Tiszalökön nincs iskolavédőnői státusz, ezért városunkban mindhárman látunk el feladatokat az általános, a közép- és speciális iskolában is.

Feladataink

  1. Nővédelem, családtervezés, fogamzásgátlás, családi válsághelyzet-kezelés, szűrővizsgálatok;
  2. A várandós anyák gondozása
    • tanácsadás (önállóan, orvossal),
    • szűrővizsgálatok,
    • betegségmegelőzés,
    • szociális ügyekben tanácsadás,
    • szülésre felkészítés,
    • szülő szerepre felkészítés.
  3. A gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban;
  4. A 0-6 éves korú gyermekek gondozása
    • újszülött, csecsemő, kisgyermek ápolási, gondozási feladatok;
    • testi-, érzelmi-, értelmi-, mozgásfejlődés figyelemmel kísérése;
    • életkorhoz kötött szűrővizsgálatok;
    • védőoltások;
  5. Az óvodában a védőnői feladatok végzése;
  6. Az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása.
  7. A 6-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátása (szűrő-, tisztasági vizsgálatok, védőoltások, előadások tartása egészségügyi témában stb.)
  8. Napi munka dokumentálása, havi jelentések készítése;
  9. Kapcsolattartás társintézményekkel;
  10. Továbbképzéseken, konferenciákon rendszeres részvétel.

Postai cím:

4450 Tiszalök, Kossuth utca 70.


Terhestanácsadás
Nap Időpont
Szerda 08:00 - 11:30
Csecsemőtanácsadás
Nap Időpont
Kedd 13:00 - 14:30
Csütörtök 13:00 - 14:30
Fogadóóra
Nap Időpont
Hétfő 08:00 - 10:00
Kedd 08:00 - 10:00
Szerda 08:00 - 10:00
Csütörtök 08:00 - 10:00
Péntek 08:00 - 10:00

Telefonszám

  • +36 42 278 207

Cím

Javascript is required to view this map.